Szilágyi-Nagy Ildikó: Éjszakai megszólítás (részlet)

"Béla ült az ágy szélén, kezében a telefon, fölötte a keze. Az ujja megállt az érintőképernyő előtt. Mint amikor az ember levegőt vesz a beszédhez, és a levegő a tüdőben marad, mert nem mond utána semmit. Nem azért, mert elfelejti, vagy elveszti a bátorságát, vagy elmúlik az alkalom – ezek az esetek is megtörténnek Bélával, de a tüdőben maradt levegő és a bent maradt szavak esete más. Ilyenkor pár másodpercre megáll az idő.
Béla az örök jelenben, üres fejjel és üres szívvel tartotta az ujját a telefonja fölött. Aztán a képernyő tüze kihunyt, erre a férfi visszatért az idő forgatagába. Most nem maradtak bent a szavak, mert már nem voltak szabad szavak arra a célra, amire Béla használni akarta őket. Jó éjszakát-üzenetet akart írni Aninak, és szerette volna kedvesen megszólítani. Rengeteg becenevet készletezett be élete csaknem ötven éve alatt, de nem találta a megfelelőt. Olyat szeretett volna, amit még nem használt más nőre, vagy legalább nincsen emlékekkel telítve. De Bélának már rengeteg nő megfordult az életében, tizenéves kora óta közel háromszáz, és mindet imádta. Sőt, nem csak ezeket a nőket imádta, hanem az összeset. Béla szerette a csodálatos dolgokat birtokolni, és a nőket tartotta a legcsodálatosabb dolgoknak a világon."

 

Szilágyi-Nagy Ildikóról itt olvashattok, tájékozódhattok bővebben: 

https://kmtg.hu/tagok/szilagyi-nagy-ildiko/

https://kmtg.hu/irokorzo/

https://irodalmijelen.hu/2021-nov-23-1159/megszolitas-alapos-minimalja

 

Szilágyi-Nagy Ildikó: Éjszakai megszólítás

$21.00Price